Első bilibe pisilés megvolt.Első bilibe kakilás megvolt. Kiabálja a nevünket (Apppaaaa! Ekkkááá! Pammmaa! Dottóóóó!) - utána meg, hogy "gájjááá" - ez annyit tesz: gyere.
Elesik. "Fááááj! Itt, itt... Föjjj (vegyél föl)! Ke, ke (ki, ki - menjünkki)!"
Ma Dávid elindult kocsival beállítani az autón az új gumikat.A három kölök kinzt integetett nekik, én bent főztem a baracklekvárt, mert Dávid délelőtt hazaállított egy sokkilós ingyen barack-adománnyal. Aztán azon morfondíroztam magamban, oké, hogy a két lány kint van Danival, de talán csak kimegyek hozzájuk én is. A kettő még a kapunál integetett. Danika sehol.Kapu résnyire nyitva. Szerencsére kikukkantottam rajta. Már a sarkon volt, szerencsére a hívásomra megállt. Kapu bezár, tanulság levon: még két percre sem csinálhatok bébicsőszt az ovisokból.
A nyártól vagy az itthonléttől kissé megkergültek. Fetrengenek a földön, játéknak használnak törékeny tárgyakat, dobálnak nagy, dobálásra egyáltalán nem való dolgokat,mikor egy pillanatra nem figyelek oda. Nem hagyom őket magukra, mindig kapnak mesét, olvasunk, színezünk, rajzolunk, kodályozunk, írunk is néha, nem mondanám, hogy unatkoznak. Nem tudom, miért jut eszükbe ilyesmi.
A német ovik mintájára bevezettem a reggeli is esti köröket. Ilyenkor mind összeülünk és beszélgetünk egy kicsit: hogy mily4en nap van, milyen évszak, mi várható az adott napon, kinek van extra kívánsága, milyen érzések vannak bennünk.Panni pl. szentül meg van győződve róla, hogy nem szereti Dottit. Nem próbálom meg meggyőzni az ellenkezőjéről, de ez intő jel. Panni iszonyatosan irigy, sajnos. Dotti pedig könnyebben mozog a szocialitás talaján, jobban emlékezik, könnyebben kapcsolódik, de szorosabban ragaszkodik és intenzívebben mutat ki érzelmeket. Tőle kb. napi 20x hallom, hogy "Enka, szeretlek". Panni hátrányban érzi magát, ezen dolgoznunk kell. Egyébként nem veszekednek sokat, szinte mindig együtt játszanak. Dani irányában érdekes módon Panni nem így viseltetik. Danit "szereti", kimondva is.
Nagyon megkedveltek pár német dalt, a nyelvekkel is haladunk valamelyest. Nem sietünk. Panniról kaptam logopédiai szakvéleményt, messze a kortársait megelőzve érti-érzi a magyar nyelvet. Fel van készülve rá, hogy majd az iskolában olvasson, írjon. Hehe. Jó tudni. :D