Stabilan meg tud állni, kb. 20 másodperc a rekordja, ezt a strandon produkálta füves ferde talajon múlt pénteken (5 napja). Fogódzva lépeget, magától nem indul el, de felé tud állni kapaszkodás nélkül is. Lovag-pózból, az az izgi (féltérdről).
Mostanság már nagyon fogassss. Rág, eddig is rágott, de jelenleg az alvásába is bezavar, hiába hullafáradt, kifordul és rágja a támasz-szék fa háttámláját. Ezerrel. Az ujjamat. Az államat. A ruhát. A kulcscsontomat. Mindent.
Érzékeny. Lehet, hogy úgy fog járni, mint Panni, ha sokk éri. Ő is egyre nagyobb szünetet tart a koloratúr-szoprán, kétségbeesett vonyítása előtt, nem vesz levegőt. Nem lilul, de nem vesz.
Mérve lett tegnap. 9,32 kg és 71,5 centi. Hehe. A 74-es alig jó rá...
Babababa, mememe, mammama, ugyanez nyíltabb hangzókkal. Újabban Tyeeee. A TY valahogy kidugott nyelvvel képződik.
Természetesen midnenevő, ha a kemény csonthéjasakat nem számítjuk, az fog híján necces. Ledarálva persze mindjárt más. Az etetőszékét nehezen viseli, az ölemben jól elvan. Az autózás csak akkor a kedvence, ha kapaszkodhat két kézzel az előtte leledző ülés fejtámaszába (két fém rúd). Akkor örömében csupa ruganyos ugrándozás az egész gyerek. A gyerekülést nagyon nem neki találták ki. Folyton félek, mikor bukunk le valami rendőri ellenőrzésnél.
Dávidot is nagyon kedveli, de folyton rajtam csüngene. Pannival nagyon egyre pendülnek, Panni fölkapja és hozza hozzám. "Egy kicsit sírt, ezért idehoztam neked." Újabban Dotti is kedveli, "Tessék, Danika, ezt neked szánom, össze is nyálazhatod." De ő nagyon nem tűri, ha Dani beleiszik a vizébe, vagy megrágja a szandálját, urambocsá' hozzáér. Dotti nagyon szuverén jellem. Ma rámorgott Danira, jó hangosan. Dani elértette, hatalmas krokodilkönnyes hisztit kerített.
Éjjel csupa szopat minden, nem tudom megszámolni, hányszor kelek hozzá. Tej van bőven, még a teljesen vegyes étkezése mellett is.
Mit írjak még? A szeme zöldül, vagy barnul, nem olyan kék, mint amilyen volt. Sárgás a szembogara körül. Csavargatja a csuklómat, megnyomja a leszállásjelzőt a vonaton (azt imádja). Ugyanúgy eldobom a kalapom neki is, mint Panninak. Utánamegy és elkapja.
Kihagytam: engem úgy hív, hogy "En-ne". Kb. egy hónapja. Este, ha nem vagyok mellette, mikor fölébred, mindig ezt mondja, elég panaszosan.