Dávid rég dédelgetett álma valósult meg azzal, hogy a mostani hétvégére kivett nekünk egy Mazda MX5-öt, bérlés útján. Nem olcsó mulatság, de megvenni még sokkal drágább. És mint utólag kiderült, kb. fölösleges is... de akkor lássuk a hétvégét.
Pénteken még negyed tíz után estünk haza, én az irodából, ahol eltartott a buláj egy ideig, Dávid egy népzenei koncertről. Mit is kezdjen magával két ember, a hét fáradalmain túlesve, este fél tízkor? Természetesen tervezze meg a vázlatát annak a hétvégének, amit mégiscsak a lakhelyüktől eggyel távolabb óhajtanak eltölteni. Így esett a választás Grazra. Szép hely, jó hely, Dávid még sose volt, én egyszer egy hétig. Nincs messze, levisz az autópálya is, vannak útközben kanyargós ösvények igény szerint, meg minden.
Szépen megnéztünk pár programlehetőséget, pár helyi nevezetességet a neten, és nyugovóra tértünk, hogy akkor másnap kb. korán elindulunk.
Dávid még az éjjel meggondolta magát, hogy mégsem megy hajnalban bolhapiacra. Remek, annál hamarabb tudunk indulni, nem?
Délben indultunk. Addig még csomagbepakolás, célállomás-nyomtatás, mosás, bevásárlás, szendvicskészítés. Valamiért ezen a hétvégén engedékenyebb kedvemben voltam, még ezt a késői indulást sem bántam nagyon, Dáviddal is csak egyszer (!) kaptam emiatt össze. A 30 faktoros napfény-elleni krém szépen megvédett minket a leégéstől, ezer hála. Csak épp a Mazda MX5 belseje lett nyakig krémes, ennek az eltüntetésével később megszenvedtünk.
Graz felé van egy hely, úgy hívják, Medve-szurdok. Az ember azt hinné pár leírás alapján, hogy kellemes kis séta, erdővel, folyóval... hát majdnem, de nem. Sziklás, kavicsos, olykor csúszós, és feltétlenül meredek. A szandálunk nem is bírta. Elébb Dávid lábáról szakadt le (egy dróttal sikerült ideiglenesen rögzíteni... de Dávid 20 percet kínlódott a drót beszerzésével), utána az enyém adta meg magát a talpa táján. Igaz, hogy volt fél-háromnegyed óra patakban-járkálás is... nem épp erre valók az olcsó szandálok, na. Ellenben ha már Medve-szurdok, akkor volt málna. Sok. Csak épp meg kellett lelni, mert elbújtak, és csak az arra érdemeseknek (= éhes természetűeknek) mutatták meg magukat. A patakparton viszont garmadával voltak, sikerült belőle több magyart is megkínálni. Többek között Dávid híres-hírhedt volt fizikaprofesszorának, Orosz tanár úrnak a testvérét és unokatestvérét is. A világ még mindig kicsi.
Mire visszaértünk az autóhoz, volt vagy fél hat, mehettünk is Grazba. Némi kavarodás után megleltük a szállást is, bejutottunk, lepakoltunk. Pár dolog nem volt épp ínyemre a szállással kapcsolatban, Dávid szerint nagyon finnyás lettem, miután a főnökkel több szállodában is sikerült megszállnunk. Szerintem csak tudatosabb. Lényeg a lényeg: este még beszabadultunk a városba, leltünk egy jobbféle pizzázót, majd rátaláltunk a Murra is, ami Graz közepe táján folyik, és nagy. Van rajta mindenféle csodadolog, villogós hajók, egyebek. Éjfélkor zuhantam az ágyba, Dávid még tévézett egy adagot... én már az igazak álmát aludtam.
A szobabéli kis kellemetlenségekért a másnapi bőséges reggeli kárpótolt minket - Dávid meg is adta a módját, mert vagy 3-4 kört is ment ételbeszerző körútra. Egy órán át csak reggeliztünk. Hehe.
Utána a szakadt szandálokkal nekiláttunk bejárni Graz városát, még egyszer, ezúttal napfényben. Azért nem mindegy a háttérvilágítás... Végig rekkenő hőség volt, legalább 36 fok, vagy még több. Néha egész mániásan kutattunk utcai kutak után. A várba siklóval mentünk föl, fent találtunk egy furulyást, aki egyszer csak némi Bach- meg Vivaldi-dalok között játszott egy Tavaszi szelet... Nagy volt az öröm, hogy megleltük egymást, mi magyarok, már megint.
Az egyik főtéri kútban találtam 10 centet, mikor már épp nekibúsultam volna, hogy ebben a városban nem fogok pénzt találni... igaz, előtte kimentettem egy darazsat meg egy katicabogarat is a fuldoklásból. Egy másik kutat Dávid megreparált, mert rosszul volt rögzítve a lefolyó... hoztuk a formánkat. Némi fagyizás után csak sikerült elindulni haza. Pár kerülővel fél nyolcra estünk be Neustadtba. A kocsi ki lett pucolva és be lett állítva egy fedett garázsba, ami nem is baj, mert este ideért egy kellemes vihar (na végre!) és most is esik épp valami.
Volt egy remek hétvégénk, és sikerült meggyőződni arról, hogy a jó autó fő előnye az ÚJSZERŰSÉG, tehát: új gumik, új szélvédő, újabb kormánymű. A többi inkább csak részletkérdés, főleg, ha hozzávesszük a kényelmetlen ülést, még kényelmetéenebb kiszállást, nehezen belátható hátsó teret, örömmel lefulladó kuplungot... de mtúl vagyunk rajta, és remek élmény volt. Az élmény számít.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése