Pedig történnek a történések. Csak épp mióta dolgozom is, kevesebb szabadidő jut írogatásra, az ember igazán megválogatja az értékes percekre szánt tennivalóját.
Huszárugrásos gondolatmenettel úgy döntöttünk, a hétvégére hazalógunk.
Dávid nem halad, nagyon lefárasztja a gyerek, aszongya. Menne már vissza dolgozni... Azért annyira nem vészes a dolog. Szerintem. A vészesről majd ír ő, ha akar.
A gyerek vééégre fölfedezte a lábát. Márhogy a labtapson kívül mire is jó két életerős harci-pracli. Jó sokáig tartott... De most már kb. mászik. És fel akar állni. Az izomzata megvan hozzá, az idegzete, az ügyessége még nem. Tud állni, leteszteltem.
Ma a kádból kilógva a kádja szélét szopogatta lelógó fejjel, nyújtott lábbal kitámasztva magát. Tudom, hogy nehéz elképzelni, de mind Dávid, mind bárminemű fényképezőgép vagy kamera messze volt, hogy képileg rögzítsem a dolgot. A kölök sonkáit kellett erőnek erejével tartani, hogy ne rúgja ki magát a kádból. Ő pedig ebben a "meghajol_a_művésznő"- pozitúrában szívogatta a kád szélét, a hasát nyomta is a kádbelső... furcokat eregetett miatta. Legalábbis én azt hittem, CSAK furcokat. Aztán, mikor nagyon büdös lett - odanéztem. A gumikacsák és kishajó közvetlen közelében két jól megtermett fekália-kukac úszkált békésen. Én kevésbé békésen kotortam ki előbb a csúszós csecsemőt, majd a pórul járt játékhadat a nem túl higiénikus habokból. Panni pedig, mutatván, hogy magyar lány, és tudja ő, hogy " három a magyar igazság", egy utolsó kakikukaccal (nna, részegen ezt kell kimondani 10x) tisztelte meg a korábban hordott pelenkáját. Szépen bele, ahogy kell. Arról már nem tehetett szegény, hogy amikor fölemeltem "ideje bemenni" felkiáltással, a pelenka ragacsos része beszorult a csípője és a combvonal közé, ami által a pelenka kikerüle egyensúlyi (azaz fekvő) helyzetéből, s a gyermekkel fölemelkedve ezt a harmadik kukacot a gyerek fürdőszobai fektetőmatracára küldte. Akkor már csak néztem, mint Rozi a moziban, és egy jól irányzott kézmozdulattal visszatessékeltem a kóbor kukacot a gyerek combhajlatából kiszabadított használt pelenkába, majd elégedetten kezet mostam a gyerek fürdővízében (ahol ugye a másik két delikvens úszkált továbbra is). Fő a higiénia.
Szóval.... Na, BESZARÁS EZ A GYEREK NÉHA, én mondom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése