Szintet lépett. Láttam rajta, mondtam neki is, meg Dávidnak is. Utána meg mást lépett. Négyet, hirtelen egymásutánban. Hozzám lépett oda, nem is hívtam. Egyedül, kézfogás meg minden nélkül.
A következő bejegyzés nem róla, hanem rólunk fog szólni... talán épp ezért kevésbé is lesz örvendetes.
1 megjegyzés:
Szinte "látom" ami történt! :):):)
Megjegyzés küldése