2015. szeptember 8., kedd

A köldökzsinór és az első pár nap

Szerdán voltunk orvosnál, akkor még rajta volt. Keddről szerdára alig aludtam valamit, ő is nagyon keveset. Hangosan sírt, elutasította a mellet. Nem igazán tetszik a dolog, szerdán egész nap nyugodt volt kb., a doktornő aggódik a súlycsökkenése miatt. Tény, hog, éjjel egy nagy rakás mekóniumot nyomorgattam ki belőle. Tényleg nagyon sokat, két részletben, a második alkalommal Dávid is jelen volt. Csak az első éjjel aludtunk bent, utána kiköltöztem vele, így csak felbőgi Pannit, semmi értelme, az ágy úgyis "beesős" (mivel a négyoldalú rácsos ágyának csak három oldalát akartuk felszerelni, az alja nem stabil, bedőlt). Szerdán Hipp Pre Combiotikkal és tőlem kinyomorgatott tejadaggal tápláltuk, hogy erőre kapjon. Szerdáról csütörtökre már többet tudtam aludni, két-két és fél órás ütemezésben.

A köldökzsinór sokkal hamarabb kiszáradt (legalábbis érzésem szerint), mint Panninál. Ha nem tévedek, csütörtökről péntekre virradó hajnalon, négy óra tájban esett le: miközben átpelenkáztam, elfordult balra, és csak lestem a gyér világításban, hogy nahát, a zsinór vége ottmaradt, a gyerek nem. Király, hogy szabadon lehet mozgatni, szerintem neki sem tetszett a zacskós felállás.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése