2018. május 26., szombat

Hát ez se lesz hosszú

Nehéz ilyen későn, csöndesen gépelni. Főleg sokat.

Történnek a történések, voltunk mahálisozni Sopronban, utó-majálisozni BP-i fogorvos-látogatás után Rákosligeten, majdnem ránk dölt egy méretes faág a rákosszentmihályi játszótéren, ellenben a gyerekek életükben először láttak testközelből tűzoltóautót és faág-levágást (jelzem, én is). A fogam továbbra is le van törve, de másik négy be lett tömve, de jó. 

A gyerekeket fölvették a bánfalvi oviba Sopronban. Ma ott voltunk Gyereknapon. Remek szervezés volt, szép kivitelezés, jó helyük lesz ott.

Imádom a  kertemet, de el  vagyok csúszva az idővel. Nem baj, a szeptemberi dinnye is dinnye. Meg uborka, paradicsom, cukkini, karfiol, brokkoli, karalábé, paprika, füge, tök, krumpli, eper, málna, hagymafajták, retek, sóska, kukorica. Esetleg napraforgó, hajdina, bab és borsó. Meglátjuk, mi sikeredik. Imádom, mondom.

Epret szedni is voltunk a minap, csütörtökön. Kedvenc Jobaháza, ezúttal a tulajdonost is megismertük, egy órán át mutogatta a csodakertjét, benne a szőlőt, padlizsánt, szedret ... Dani hősiesen bírta. Az eperfeldolgozás még folyamatban van, négy kiló ment szörpnek, a gyümölcshús maradéka lekvárnak. Két kilóból likőr lesz, már nyúvad a napon, bekeverve. Egy jó adag turmixként, krémlevesként fogyott el, a lányok nyersen is rájárnak. Dani nem, de csak azért, mert még nem tud járni. De szorgosan gyakorol, a lépegetés már megy. Még kapaszkodik. Fél kézzel olykor.

Lesz még kevert lekvár (mentás, rebarbarás, ananászos stb.), holnap egy piskóta, meg eperhab, ha sikerül. Tiramisu epresen, jujj. Banános eperturmix. 16,5 kg eperről beszélünk ám. Ketten szedtük, Dáviddal, én Danistul. A felét rajtam alva töltötte, háton hordozva. A felét kézben,ölben, fűben, mikor hogy. Mostanra már mind ki van csumázva. Kb. 4-5 kiló maradhatott a hűtőben max. Annak is annyi lesz holnap.

Nincs bajom a téllel, de ilyenkor tobzódás van. Egész nyáron ez lesz. az ősz a hosszabbítás. Ez olyan dolog, ami nem gyökeredzik teljesen mélyen bennem, úgy tanulom el, szépen összecsipegetve a jót mindenhonnan. Mint a táncot is. Vagy a zenét. A tanárság, az gyökeres dolog, akkor se tudnám kiirtani, ha próbálnám. Egyre közelebb kerülök hozzá fejben, egyre távolabb a munkahelyemtől. Nem olyan már, mint rég volt. Kiaknázódott.

Dávidnak volt egy boldog próbahónapja, keserű véggel. Nm bánom nagyon, lesz jobb. Addig meg talán átveszi Danit, míg beveszem magam egyik hétköznap egy All you can eat kínaiba. Rám fér a zabbantás.

A lányok dúskálnak a jóban, meglátjuk, hogy megy majd szeptembertől. Már megvan a fondorlat a beszoktatás előttre, csak a kivitelezést kell még előadni. Panni olvas, két-három betűt össze, utána lassan hozzá a többit. Nagyon hosszú szavakat is kiolvas már, csak a kettőshangzók szegik kedvét néha. Ír is,. ez külön büszkeség, megtanulta jól fogni az íróeszközt, nagyon büszke rá. A rajzkészsége is szépen fejlődik, nagyon aranyos buborékbácsit rajzolt a falra az ágya mellé. Hopp, valójában Dotti ágya mellé, csak cserélt a két ravasz. 

Dotti útkeresőben van, nem lepne meg, ha ez hosszabban tartana nála. Most alakul ki benne, hogy Panni más, mint ő, külön utakat is választhatnak., de nagyon összetartanak. Ma egy jó ideig azért nem állt be körtáncolni, mert Panni megmakacsolta magát, "nem szeretnék". Sikerült meggyőzni a kis barnát, hogy Panni nélkül is remek mulatság lesz, ha azt a kis félelmet legyőzi és előrángatja a szíve mélyén ott rejtőző bátorságot. Előrángatta, és hatalmasat mulatott, körtáncolt, forgott, kezeket szorongatott. Panni mellettem, mosolyogva: "Most mi vagyunk a nézők!" De azért táncolt ő is, csak egyedül, és jó szorosan mellettem. Biztos, ami biztos. 

Kell Dávidnak valami okos munka, ahol nem rángatják ide-oda, hanem kiszámítható a dolog. Helyben, időben. KELL.

1 megjegyzés:

Névtelen írta...

De jó volt olvasni! Kati

Megjegyzés küldése