Mert mostanság nagy vakondláz lett úrrá az osztrákokon... nekiálltak túrni a földet, valami veszett tempóban, most, hogy utóbbi (nem a tempó, hanem a talaj) porhanyósabb és nem olyan fagyos. A napsugarak valószínűleg nemcsak itt, de minden más helyen is fellendítik némileg az építőipart, de ennek nem mindenki örül. Én például nem. Mert a földtúrás csak akkor sikeres, ha közben a túró-fúró munkálatokat nem zavarják folyton a keresztül-kasul száguldozó vonatok, igaz?
Hát ez kérem skandallum, ezek a vonatok csak ne száguldozzanak annyit! Így aztán pár járattal kevesebb van mostanság, többek között azzal is, amelyikkel én ma fél 10-re lettem volna hivatott megérkezni a munkahelyemre. És még ki is van írva. Lehet, hogy ez nálam is vakond-effektus, csak nem a földet túrós, hanem a nem-látok-a-szememtől-ös fajta. Vakonditisz!! Na de, hogy magamat védjem, nem akárhogy van kiírva... van a bejárati ajtón egy két lapból álló nyomtatott figyelmeztetés, hogy egyes vonatok "kiesnek", van egy éjfélkor, meg egy este 9 táján. És ettől teljesen függetlenül, a pénztárblak oldalánál van egy kézzel írott A5-ös fecni, amin fel van sorolva további 20 kiesős járat, amely akár még a normális időszakban közlekedőket is érintheti. Hát, köszönjük, kedves ÖBB, megvolt a mai egészséges és azon túli adrenalin-szint, valamint némi terepsprint, hogy a fél órás késés ne duzzadjon egy órásra.
Szerencsére a főnökség megértő. Remélem, az marad holnap is, mikor valószínűleg 5-ödszörre kérdezek majd vissza, hogy mit is óhajt a főnök úr - Égi kolléganőm ugyanis holnapra kivett egy szabadnapot, hogy a fia jogsiszerző vizsgáján ott legyen (minthogy ő tanította be a 17 éves srácot, ez nem majomszeretet, hanem egy kötelező procedúra).
Ami jó történt ma:
- jóanyám által küldött blúz történt rám reggel, és szép voltam (höhöhö), és elegáns (höhö), de legalábbis csinos (hö?)
- találkozás hazafelé jövet Nevrezzel (ő az első török, akit megismertünk itt, és egész jóba lettünk vele, mellesleg perfekt 3-4 nyelven és tud további ugyanennyit, ja és könyvelő)
- kreatív csomagolás a főnökkel, melynek tartozákai voltak szögek helyett csavarok, kartonok, egy hatalmas gép, egy gurtni-jellegű valami, egy sniccer, és én az elegantos blúzban meg a lófarokkal
- viszonylag sok alvás: majdnem kilenc óra (!) - és bár ezt ma nem fog sikerülni túlszárnyalni, azért próbálkozni szabad...
Hát ez kérem skandallum, ezek a vonatok csak ne száguldozzanak annyit! Így aztán pár járattal kevesebb van mostanság, többek között azzal is, amelyikkel én ma fél 10-re lettem volna hivatott megérkezni a munkahelyemre. És még ki is van írva. Lehet, hogy ez nálam is vakond-effektus, csak nem a földet túrós, hanem a nem-látok-a-szememtől-ös fajta. Vakonditisz!! Na de, hogy magamat védjem, nem akárhogy van kiírva... van a bejárati ajtón egy két lapból álló nyomtatott figyelmeztetés, hogy egyes vonatok "kiesnek", van egy éjfélkor, meg egy este 9 táján. És ettől teljesen függetlenül, a pénztárblak oldalánál van egy kézzel írott A5-ös fecni, amin fel van sorolva további 20 kiesős járat, amely akár még a normális időszakban közlekedőket is érintheti. Hát, köszönjük, kedves ÖBB, megvolt a mai egészséges és azon túli adrenalin-szint, valamint némi terepsprint, hogy a fél órás késés ne duzzadjon egy órásra.
Szerencsére a főnökség megértő. Remélem, az marad holnap is, mikor valószínűleg 5-ödszörre kérdezek majd vissza, hogy mit is óhajt a főnök úr - Égi kolléganőm ugyanis holnapra kivett egy szabadnapot, hogy a fia jogsiszerző vizsgáján ott legyen (minthogy ő tanította be a 17 éves srácot, ez nem majomszeretet, hanem egy kötelező procedúra).
Ami jó történt ma:
- jóanyám által küldött blúz történt rám reggel, és szép voltam (höhöhö), és elegáns (höhö), de legalábbis csinos (hö?)
- találkozás hazafelé jövet Nevrezzel (ő az első török, akit megismertünk itt, és egész jóba lettünk vele, mellesleg perfekt 3-4 nyelven és tud további ugyanennyit, ja és könyvelő)
- kreatív csomagolás a főnökkel, melynek tartozákai voltak szögek helyett csavarok, kartonok, egy hatalmas gép, egy gurtni-jellegű valami, egy sniccer, és én az elegantos blúzban meg a lófarokkal
- viszonylag sok alvás: majdnem kilenc óra (!) - és bár ezt ma nem fog sikerülni túlszárnyalni, azért próbálkozni szabad...