A következő címkéjű bejegyzések mutatása: csomag. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: csomag. Összes bejegyzés megjelenítése

2012. március 28., szerda

Megint egyedül

És előre tudom, hogy április harmadikán Ági nem jön, mert a fiának kell segítságet nyújtania autókázás-ügyben. Én meg néha elég nehezen értem a főnököt... na nem baj, majd lesz valahogy.

A mai nap a múltkori szerdához képest egész nyugodt volt, telefon csak kettő, azok is magyarok, jeee. Pár e-mail, pár számla, megrendelők, stb. stb., a nap nagy részében olvastam, unalmamban megszereltem valami kézi pumpát, és gonosz is voltam. Óvatosan, titkon meglestem a többi pályázó anyagát, akik erre az állásra jelentkeztek. Két dolgon elhűltem rendesen - az egyik, hogy már január elején is volt kiírás, nem is tudom, mi tartott ennyi ideig az alkalmas jelölt kiválasztásáig. A másik pedig, hogy azért nem kellett lepkehálóval fogniok a népet, voltak ám sokan, nem is akármilyen pályázatokkal lepték el a céget. Ezek meg mégis engem vettek föl, a kis butusok. Nem egészen értem, hogy miért - egész más területen vannak tapasztalataim, a végzettségem sem az igazi... talán a kölyök-faktor miatt. A főnök ugyanis a minap kifejtette, hogy akinek gyereke van, az csak fél lélekkel van ott a munkahelyén, de gondolatban folyton a csemetékkel foglalkozik. Ebben valóban lehet valami, de ezzel azt kockáztatja, hogy akinek nincs gyereke, annak még lehet... hát, ők tudják, én, ha egy mód van rá, nem fogom kirúgatni magam.

Pedig lehet, hogy a mai kávéfőzésemmel kiérdemlek magamnak egy ejnye-bejnyét, mert kissé bekrepált a gép... de a végén megjavult. Asszem. Nagyon remélem....

A török nyelvből ma már többet értettem, mint a múltkor, és mintha a válaszolgatás is jobban ment volna, bár sokmindent még nem tudok kifejezni. Szépen beszél Saakine, az biztos, nem hadar úgy, mint egyes volt tanítványok. Ma még nem kérdeztem meg tőle, hogy akar-e velem angolozni, de majd valamikor a közeljövőben sort kerítek rá :)

Kapok csomagot jóanyámtól, ruhákkal, Michelle közvetítésével, dejóóóó! Lesz rendes titkárnőcis kinézetem, legalábbis ezt a fajta életmódot sűrűn imitáló ruhatáram. Mert most nem nagyon van.

És végre időben értem ma haza, először, és talán utoljára ezen a héten. Dávid meg most lett kész a tejszínes spenőttal, úgyhogy ha megbocsát a nagyérdemű.... a blogger falni megy, a blogger falni megy, hijjá hijjá hijjá hó, a blogger falni megy :D