2014. február 28., péntek

Ma egy hónapos

Ennek örömére egy vagy 3 másodpercig tartó, egyértelműen szándékolt mosolyt ajándékozott...

A FŐNÖKÖMNEK !!!

Árulás, vérlázító galadság és minden. Ezt nem felejtem el neki... Főleg, hogy nekem utána csak sírós grimaszok meg erőteljes mellszívások jutottak. Na szép. Mit tudhat a főnök???

Szóval ma megint benéztem pàr röpke órára a céghez. Jó volt, szép enyhe időt kaptunk. 

 x

Ezt ő írta, rányomott az xre. Ennek örömére nyomás Fürdeni.

2014. február 27., csütörtök

Akit érdekel

Némely küzdelmek árán frissüle a fotóalbum, jó képnézegetést!

Nőgyógyász, rajongótábor

Tegnap egészen mintaszerű nap volt. A leány kb. 7 és 8 között kelt, eldumált magának az ágyban, kapott enni, visszaaludt. Kiköltöződött a nappaliba egy szivacsra a gázkonvektor (minálunk ez a fűtőtest) közelébe. Fél tíz tájt kelés, gáznyomás, pelenkacsere, tízóraizás, játék. Van egy talált plüss szarvasom, azzal sikerült lekötni az érdeklődését hosszabban - éljen. 11:40-re voltunk hivatalosak a nőgyógyászhoz, úgyhogy kendőt fel, terhet bele ééés start. Most nem napos-szeles idő fogadott, hanem ködös-szürke-szélmentes. Jó az. Útközben a főnökre gondoltam, erre felhívott. Tényleg. Megbeszéltük, hogy vasarnap megyünk hozzájuk, jó lesz az, nagyon.

A nőgyógyásznál közcsodálatot zsebeltünk be: én az Otthonszüléssel meg a kendős kötözéssel, Panni a szőke hajával, a nyugalmával, meg úgy általában mindenével, ami a kendőből kilátszott. A fene se érti ezt a fene-nagy rajongást a csecsemők iránt. Gyerek, oszt kész. Majd megnő. Nem tartom egészségesnek, hogy pont ahogy alakul és egyre jobban önmagává válik valaki egy párkilós sivalkodó kakagépből, úgy veszti el egyre jobban embertársai érdeklődését, és úgy kell egyre inkább megküzdenie a figyelemért. Erre majd vigyázni fogok, ahogy nő. Tudnia kell, hogy aki tényleg szereti, annak lehet ronda, kopasz, kövér akárki is, a felszínes közönségrajongás pedig nem annyira neki szól, és ez nem is olyan dolog, amire törekednie kellene, vagy aminek a fokozatos elvesztése valódi jelentőséggel bírna. Az erre vágyó emberek nem teljesen egészségesek, mert a milyenségüket fokozottan irányítja a környezetük, és nem tudnak csak önmaguknak tetszeni. Szerintem.

Dicsérni lehet és kell is, de nem mindegy, MIT, MENNYIT és HOGYAN. Aronson-rulezzzz.

A nőgyógyász közólte, hogy a spirál 350 euró felé jár itt Ausztriában. Otthon tudtommal ötvenezerért vesztegetik... De ha csak rövidebb időre szeretnénk, úgyis inkább a tablettát lenne érdemes. Illetve hogy UGYE nem élek nemi életet még két hétig, ez úgyis csak utána lesz aktuális, nem igaz?

Nossss... Válasz megtagadva.

2014. február 25., kedd

Úszás, ezúttal elfele

Vacsora ma nincs, ergo holnapi ebéd sincs. A gyes-gyed-dolgot nem számoltuk ki, a hálózat sem lett felépítve, a védekezési metódusoknak sem sikerült még utánajárni, és a mosás is más napra marad. Ellenben volt zúgó szélben sétálás kabátba rejtett Pankával, filmnézés a női színjátszásról, bepakoltam a mosogatógépet, kaptam mekdöncis ételt vacsorára, és sikerült a ma a munkahelyről elküldött alkatrészlistát és kezelési útmutatót másfél óra alatt lefordítani, míg a kisasszony a prnával kitömött függőágyában húzta a lóbőrt.

Na, ennyit a keddről. Szerintem alvás lesz, hamarosan.

2014. február 24., hétfő

Nehézkesen megy a blogolás

Mivel olyan dolgokra mennek el a szabad perceink / óráink, amik a gyermek nélküli létben természetes részét képezték a mindennapjainknak.

Azért így is haladunk valamelyest. A hétvégén volt itt Kati, majd János. Sok változás ment végbe a lakáson, voltunk plázázni, pizzázni, főztünk finomakat. Tegnap pedig elkészüle az egyik adag terhes-fotósorozat vége. Csak össze kell válogatni, és mehet is a nyilvánosság elé.

2014. február 21., péntek

Nagy izgalmak vannak

Csütörtökre ugyanis mindkét kolléganőm lebetegedett. Én meg szépen bementem dolgozni. Pankával. És bent voltam. Sokat. Voltak megrendelések... telefonok... számlák... hihetetlen volt. A gyerek pedig jobban viselte, mint vártam. Ami azt jelenti, hogy jobban, mint mikor otthon vagyunk. Főleg a főnök kezében. Ha más szakma után nézne, felvenném őt bébiszitternek. Frankón.

Szóval volt egy ajándék nap, amikor majdnem minden olyan volt, mint régen. Nem lehetek elég hálás érte. Az ilyen napok tényleg bearanyozzák az életemet, akkor is, ha fáradtabb vagyok utána, mint mikor csak úgy itthon lébecolok. Remélem, lesz még ilyen...

Most pedig itt van Kati, aki Dávid anyukája. Tegnap érkezett, viszonylag későn, én addig aludtam is egy sort. Ma is csupa izgalom volt az élet. Főleg amiatt, mert tegnap a nagy munkában bent felejtettem a számomra igen fontos fejőeszközt... És fejhettem kézzel. Ennek az alábbi következményei lettek:

1) a tej mennyisége nőtt
2) a fejés sebessége tizedére csökkent, ami az első pont figyelembe vételével bizony szintén nem valami jó hír

Emiatt ma egy háromsalátás ebéd elfogyasztása után szépen bementünk ... NA HOVA? Hát a munkahelyemre. A főnök és Kati be lettek egymásnak mutatva, én visszakaptam a mellszívót és már mehettünk is. Gyerekülés-vadászatra.

Eredetileg Neustadtba akartunk volna menni. Aztán a főnök javallatára megnéztük az ÖAMTC-nél, ott, ahol eredetileg vezetni tanultam. Ott elirányítottak Neustadtba, a Merkur mellé. Odamentünk, Dávid meg Kati néztek a közeli boltban valami szöveteket, én a kocsiban elvoltam. És kiderült, hogy a Merkur az valójában Metro, és Wiener Neustadtban van ugyan, de a másik felében. Nem baj, némi pizzázást követően oda is elmentünk. Addigra fél hat volt.

Negyed hétkor jöttünk el, egy bérelt gyereküléssel. Most 280 eurót fizettünk érte, ebből a visszaadáskor 200 visszjár majd. Szerintem, tekintve, hogy az ülés ISO-fixes és vadonatúj, egész jó vétel. Most Panka épp túl van a fürdetésen, tehát rám megint egy nagyobbacska szoptatás vár. Képek pedig fel lesznek töltve, hamarosan...

2014. február 19., szerda

Isteni kiflirecept

Erre megérte várni. Finom-finom kifli, magyarfajta.
Itt: http://www.nosalty.hu/recept/tejes-kifli

És holnap furcsa nap lesz. Még nem mondom meg, miért.
Dávid ma megkötötte a kötelezőt. Ez így jól hangzik.

Úgyhogy ideje gyerekülés után nézni, ez sem két perces meló lesz. Viszont a térden keresztbe-fektetés bejön, kevesebb tőle a rívás.

És... és... küldtem a céghez új képeket Pankáról. Ide is fel lesz töltve, amint rájövök, hogy kell.