2012. április 13., péntek

Gyors hopp Magyarországra és vissza, valamint nyavalyákok

Láthattam ma, milyen is bezárás után pár hónappal egy határközeli húsüzem. A főnök úgy fogalmazott, halálszag terjengett odabent. Valami olyasmi lehetett, de én főleg a nyers húst éreztem. Elég is volt. Fél kilenc után indultunk Bécsből, negyed kettőre ismét ott voltunk.

Ezenkívül a Ricsi-gyerek ezredszerre sem tudja, hol kezdünk el fordítani egy nyamvadt latin mondatot, Dávid meg felhozta a csupakosz-rendetlen lakásba a kollégáját, noha arról volt szó, hogy nem jönnek föl. És péntek is van, meg 13-a is, és lekéstem a WLB-t, és fáj a fejem, mert megint itt az ideje. Az utóbbi kijelentéseknek pedig semmi közül nincs egymáshoz, aki esetleg logikai láncolatot vélne fölfedezni, tudja meg, hogy nincs.

Holnapra el kellene múlni a nyamvadt fejfájásnak, mert tervbe van véve bevásárlás, kimozdulás nappal, kimozdulás este, mosás-főzés-szokásos. És az émelygés is mehetne már valamerre.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése