Félreértés ne essék, még most is az van. Elcammogott ez a hét is, szépen, ólomlábakon. Szerdán ugyebár annyira nem voltunk sehol, hogy még a parkba sem mentem el Pannival. Még a törökhöz se. Tényleg, sehova. így is fáradt volt eléggé. Csütörtök, aznap azért a Babyrunde befigyelt a parkban (erről a két napról szólt az előző bejegyzés is), hallgattam, mint a sült hal, és a többi gyerek játékait néztem, amikre időről időre Panni pillantása is rávetődött. Vágyódó pillantás volt. No megállj, gondoltam magamban, lesz itt még hétvége, reszkess, bolhapiac!
Pénteken Dáviddal a végén mégsem mentünk el fagyizni, mert 1. volt egy orvoslásra váró számítógép a közelben, távkapcsolattal valamennyire sikerült is haladnia vele, és mert 2. oly szépen eleredt az eső, és olyan viharszürke lett az ég egyszeriban, hogy örülütnk, hogy nem sikerült elindulni hamarabb. Ejjj.
Szombaton pedig kimaradt a bolhapiac, volt bevásárlás helyette kb. 50 euróért, majdnem elkótyavetyélődött Dávid karabinere a bevásárlókocsin, de a lelkes feketebőrű egyén által mégis meglett, és rendeltünk ebédre Asia-Boxokat, negyed hatkor ettük meg. Este pedig paradicsomos húsgombócot főztem, paprika és krumpli nélkül. Az íze jó lett... a gombócok meg kissé fuzionáltak a végére.
Ma, vasárnap szépen mégis elmentünk a bolhapiacra, pedig Dávid még mindig nem írt egy betűt sem a szakdolgozatából. Most itt olvassa mellettem valaki másoknak a kutatómunkáját, de már várom, mikor csap át az aktív alkotás fázisába... A bolhapiacon ugyan nem költöttünk sokat (ott oltam ugyebáááár), de lett Panninak ruha, csörgő (meg sajnos némi bőrpirulás a karján, mert olyan erősen sütött a nap), nekünk függőszék, kukta... És elmentünk Sopronba könyvet átvenni, meg teszkózni egyet.
A munkámhoz pedig sajnos egy ideje nem, vagy nehezen jutok hozzá. Ennek holnap vetek véget, mert rávetődöm az internetre emaileket olvasni meg gépeket keresni. Rám fér már.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése