2017. április 8., szombat

No, alakulunk

Szegények most még köhögnek is, főleg Dotti (a múlt éjjelt végigköhögte, most épp csöndben van, de tán csak azért, mert csak mostanra lett készen a stefánia-vagdalt. A franciasaláta már megvan, kint pihen és hűl a kb. 6 fokban.

Locsolás lesz... jujj. Egyszer locsolt meg Dávid, akkor sajnos nagyon álmos voltam és egyáltalán nm számítottam a nagy vödör hidegvízre. Szegény azóta is emlékezhet a bosszúmra, mert azon kívül, hogy derekasan megsértődtem (vidéki módszer városi lánnyal szemben nem túl fair dolog, hajnali hatkor), minden létező alkalommal kiaggattam az alsónadrágjait a nagyérdemű kollégium különféle pontjaira szerintem kb. fél éven át. A nem tisztákat is.

Most viszont meg szeretnénk mutatni a magyar virtust a gyerekeknek, és még élvezetessé is kell tenni, tehát nagyfőnökként mindenképp kapok a nyakamba pár liter vizet. De nem fog váratlanul érni, nem lesz reggel hat óra, ott lesz kb. 40 ember, ennek a fele ugyanazt fogja kapni, mint én. A víz elméletileg langyos lesz, direkt viszem a vízforralót, mert a 15 fokban a locsolás a kisebbeknek bizony csúf betegségeket eredményezhet a "valódi" húsvétra. Nekem mondjuk ez lesz a valódi, a nagybuli, amit csak én tudok ilyen profin megszervezni. Azért is csinálom.

Holnap nem hinném, hogy írni fogok. Estére azért eléggé el leszek fáradva. Bár ami azt illeti, ha most az órára pillantok... de nem. Minek azt.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése