A telóm otthon maardt. Ma hipertúlóra volt nálunk, ezért csak egy teljes órával később tudtam hazaérni, mint ahogy szoktam. Addigra a boltok már bezártak, úgyhogy nem tudtam megvenni a tegnap emlegetett vacsoránakvalót (tészta, szalonna a túróstésztához, tejföl, egyebek). Mivel nem volt nálam a telefonom, nem tudtam Dávidnak szólni, hogy neki kellene vásárolnia, ha ilyen vacsorát szeretne. Dávidéknál elment egy rendes ember a cégtől, egy megrendelést a felénél sztornóztak le, és mellesleg csak itthon vette észre, hogy írtam neki az itthon hagyott telefonomról.
A nap többi része jó volt, a cég oldalát nagyrészt sikerült lefordítanom angolra, telefonáltam is angolul, lett új megrendelőnk, sok-sok cég akar a mi kis cégünkön keresztül cucchoz jutni. A főnököt jól megleptem, mert mire egy negyedórás telefonálásból visszatért, készen várta az, amit el akart magyarázni nekem. Logót kellett feltölteni a weboldalra, ennyi volt az egész.
Odafele a vonatúton, jobb híján, mivel nem tudtam sem sudokuzni, sem zenét hallgatni, magamban beszéltem törökül, és szerencsére nem hallatszott ki. Eleinte elég akadozva ment, utána már könnyebben - ahogy rengetegszer ajánlottam a volt tanítványoknak is, tessék használni a nyelvet, dolgozni vele! Mai gyakorlás megvolt, holnapra is tartogatok :)
Valamint a hazaérkezésem után rekordmennyiségű levelet írtam egy rakat nem épp rekordmennyiségű, tehát kiválasztott barátnak. És már nagyon várom a válaszaikat... a levélírásnál még sokkal jobb, ha az ember levelet kap. Kivételes esetben pedig még kézzel írott, borítékos levél is kerülhet a postaládába, vagy képeslap ... de ilyen javakban már rég nem volt részem.
Viszont Dávid főzött nekem zöldborsófőzeléket, így nem fogok éhenhalni holnap sem. A bárány maradéka pedig ma némi győzködés után lecsusszant a torkomon.
A nap többi része jó volt, a cég oldalát nagyrészt sikerült lefordítanom angolra, telefonáltam is angolul, lett új megrendelőnk, sok-sok cég akar a mi kis cégünkön keresztül cucchoz jutni. A főnököt jól megleptem, mert mire egy negyedórás telefonálásból visszatért, készen várta az, amit el akart magyarázni nekem. Logót kellett feltölteni a weboldalra, ennyi volt az egész.
Odafele a vonatúton, jobb híján, mivel nem tudtam sem sudokuzni, sem zenét hallgatni, magamban beszéltem törökül, és szerencsére nem hallatszott ki. Eleinte elég akadozva ment, utána már könnyebben - ahogy rengetegszer ajánlottam a volt tanítványoknak is, tessék használni a nyelvet, dolgozni vele! Mai gyakorlás megvolt, holnapra is tartogatok :)
Valamint a hazaérkezésem után rekordmennyiségű levelet írtam egy rakat nem épp rekordmennyiségű, tehát kiválasztott barátnak. És már nagyon várom a válaszaikat... a levélírásnál még sokkal jobb, ha az ember levelet kap. Kivételes esetben pedig még kézzel írott, borítékos levél is kerülhet a postaládába, vagy képeslap ... de ilyen javakban már rég nem volt részem.
Viszont Dávid főzött nekem zöldborsófőzeléket, így nem fogok éhenhalni holnap sem. A bárány maradéka pedig ma némi győzködés után lecsusszant a torkomon.