2011. október 3., hétfő

Egy éhes bejegyzés

Mindig úgy gondoltam, hogy aki már főzni tud, az aztán igazán felnőtt. Úgy végérvényesen. De mióta én is tudok, rájöttem, hogy ez életem egyik nagy tévedése. Ahhoz a felnőttségnek nem sok köze van, hogy főzzünk, vagy inkább „kotyvasszunk valamit”. Ahhoz viszont, hogy felelősségteljesen bevásároljunk előtte, már szükségeltetik némi fegyelem. Ahhoz meg végképp, hogy ami az asztalra kerül, az se túl sok, se túl kevés ne legyen. Ezen túlmenően nem árt figyelni arra sem, hogy a drága eurókon megvett hús fele ne landoljon a Biotonne nevű, szerves hulladék számára kiötölt kukában, minekutána négy napig érintetlen állt a hűtőben, és senki felé sem _szagolt_. (Mígnem egy csendes napon Bendes kisasszony rátalála a pácolás tudományára...)

Mindezek ellenére inkább tartom magunkat Dáviddal két, valahol a gyerek- és felnőttkor határán megrekedt, gyomrát viszont igen szerető zabagépnek, mint felelősségteljes felnőtt embernek. Tán ezért is eszünk FINOMAT és élvezzük ennyire az evést. Én csámcsogni is szoktam, de tényleg. Meg cuppogni, ujjat nyalogatni, amúgy ínyenc módra (nem Dávid ujját, na - vagyis hát nem mindig az övét... az övét meg végképp nem!). Mindazonáltal érdekes háziasodási jelleg is mutatkozik mifelénk. Mostanra ugyanis kissé megőrülök, ha hetente legalább kétszer-háromszor csak házikosz kerül az asztalra házikoszt helyett. Kész török asszonyság lesz belőlem: májne hobbi issszt kohhhen. Napersze. Főzni mindazonáltal igen élvezetes, ha

  1. van, aki segítsen (mondom, hogy nem nőttünk fel, egyedül egyikünknek sem megy úgy, mint együtt)
  2. nem vagyok előtte éhes. Mert éhesen főzni nem lehet. Nekem legalábbis megtiltotta valaki. Az a valaki pedig én magam voltam.
  3. nem tart több mint 3 órán át (ez a szipi-szupi indukciós főzőlappal = négy rezsó, valamint a még királyabb Sharp kombi segítségével mostanra nem gond), valamint
  4. nem kell előtte mosogatni, vagy legalább nem sokat. A főzés nem mosogatás, csak nagyon hasonló helyen történik.

Ilyen nyálas bevezető után következzék némi nyálcsorgatósdi. Meg a duma bojkottja, mert kommentár ezúttal nincs, csak képek - meg kell tanulnom kevesebbet írni, különben mindenki elpártol a blogtól, tudom én.



Férfiasan bevallom, hogy a képek kiválogatása-feltöltése-beillesztgetése legalább annyi fáradságomba került, mint az egyes étkek elkészítése. És hogy mik vannak a képeken? Csakazértse mondommeg :P Azaz hogy... Már csak azért se mondom meg, hogy játékos kedvű egyének kedvükre találgassanak. N-i addig is mosolyog.

Hogy valami híradás is legyen: (több mint egy éve kint) élünk, dolgozunk, lusták, rendetlenek, lelkesek és szerelmesek vagyunk. Fontosabb talán nincs is, vagyis még egy... A kocsimánia. Egy autó lesz hamarosan a játszótársunk pár év erejéig - Dávid nem akar egyedül olyat játszani, hogy télen, a hóban-sárban-fagyban húsz percet gyalogol a munkahelyére az erdő mellé, meg visszafele is - a fene sem érti, miért. (Ja igen: a gyaloglás után még mindig csak a vasútállomásra jut el, nem haza, mert a hazajutás Neunkirchenből pár euró és pár perc vonatozás, meg még 2 X 10 perc séta naponta, ami duplán hihi). Osztrák autó lesz pediglen, mert az jó drága kötelezővel rendelkezik, és mi azt szeretjük, ha sokat kell fizetni. Vagy nem, de ettől még muszáj.

Szerintem most mindenki egyen valami finomat és nézzen ki magának egy szép színes őszi fát :)

(És valaki azt is elárulhatná, hogy a blog szerint ma miért október 3-a, hétfő van... időutazunk tán?)

2 megjegyzés:

Névtelen írta...

a cím láttán rögtön valami ennivaló után néztem, és jól tevém vala. a dátumot valahol be kell állítani a blogszerkesztőben. Az a sárga mosolygós puliszka vagy csak annak tűnik? Cili

d írta...

hát igen, nagyon jó dolgunk van (főleg nekem ;) ), hogy ilyen sok finomságot főzünk (na jó, N-i).

viszont azt meg nekem kell bevallanom, mint passzív, "szenvedő" félnek, hogy N-i idővel egyre jobban főz. mindenhonnan csen receptek-ből ötleteket és itthon richtig másképp csinálja meg őket :)
viszont "színes ízük" van és jók!

az a sárga omlett (rántotta tejjel és liszttel, persze hogy hagymás alapokon)

d

Megjegyzés küldése