2015. október 4., vasárnap

Rejtőzködés

Kicsit megint elbújtam, nem árt az. Voltunk konzulátuson 30-án, Dotti papírjai alakulóban vannak.

Csütörtök délelőtt bevásároltunk, délután a csuklómat nézettük meg sebésszel, aki azt mondta, hogy szerény véleménye szerint nem nagyon van mit tenni, ha zsibbad, akkor zsibbad, gyógyulás várható ideje egy év. Azért adott beutalót egy kollégájához, meglátom, élek-e vele.

Péntek délután óta Gabiékkal nyolcasban Badenban üdülünk, jó ez a kis változatosság. Sokféle élethelyzet adódik, van köztük idegőrlő is, élvezetes is, de mibdenképp tanulságos és élménydús a hétvége. Panni egész jól feltalálja magát, hihetetlenül sokat beszél, nagyon nehéz szavakat is mond már (fürdőszobába, csecsemőnek, hisztizik, zongorázik, deutsch, dankeschön, doch gesagt, wunderbar stb.), minden nap valami csodásat mutat magából, és kezdem érezni, hogy büszke vagyok, amiért a befektetett munka megtérül. Most ért ide... Mellet kér.

Dávid végül most hétfőn ki fog lépni a munkahelyéről. Almás pite lesz a búcsúsütemény. Utána tudja a fene, hogy mi lesz. Most nekiállni autószerelést tanulni szerintem nagyfokú felelőtlenség lenne, ebben nem vagyok benne. A Lidlben kb. bruttó 1700-at lehet megkeresni pakolással, egy felsőfokú osztrák végzettséggel ez szerintem megint nem okos ötlet (mi a francnak kellett elvégezni drága pénzen, rengeteg időt és energiát beleölve, az idegeinket felőrölve elvégezni a mechatronika szairányt???!).

Mindegy, pénz legyen, áprilistól úgyis megyek vissza dolgozni. Addig még megérdeklődök pár lehetőséget. Későbbre.

Hamarosan költözünk ám. Panni kap saját szobát :)

Dotti pedig nagyon nyugodt, csöndes csecsemő, egy szavam se lehet.

1 megjegyzés:

Dianetika Tanácsadó írta...

Biztos jó ez a kikapcsolódás :)

Megjegyzés küldése