2012. március 20., kedd

Holnap nekem jajj

Mostanra egész jól sikerült belejönni a dolgokba, és bár megkeveredem néha, hogy számla, szállítási levél vagy megrendelőlap kell-e, mindez hány példányban, faxolással, e-maillel vagy telefonon-e, összességében othonosabban mozgok újfőnökéknél, mint egy hete.

Ma én főztem bent az ebédet, mert a főnöknek ilyen megmozdulásai is vannak a titkárnői felé. Szerencsére csak ilyenek vannak. A múltkor mondjuk megkóstoltatott velem egy chips-féle dolgot, kiderült, hogy disznóbőr van kiszárítva és bezacskózva. Az íze.. hát, az több, mint érdekes, kicsit mintha nagyon zsíros töpörtyűt enne az ember. Csak jó fogak kellenek hozzá, meg osztrák ízlelőbimbók. A főtt Leberkäse, meg a mai pikáns ízesítésű mogyoró viszont tetszettek. És a csokik is finomak.

A főzés pedig igen érdekesen megy odabent, mert alig van mivel. Fakanál nincs, tésztaszűrő nincs, fedő kevés, hely még kevesebb. Így izgi az élet.

Némi sikert könyvelhettem el ma egy pdf-szerkesztésnek köszönhetően - pár logót meg megjegyzést kellett eltüntetni ügyesen. Nem épp 100 %-ig legális, legalábbis szerintem, de erre azt a megnyugtató választ kaptam, hogy más is ezt csinálja. Legalább nem unatkozom majd, ha lecsuknak miatta, nem? És ez még csak az eleje.

Végül pedig a cím eredete: holnap a két munkatársam szépen otthagy, tehát egyedül leszek bent egész nap. Egészen talán mégsem, mert jön a takarítónő meg a csomagkihozós srác is talán, de akkoris nekem kell képviselnem a céget egy álló napon át. Jáááj. Emiatt korábbra is kell mennem, és ha még nem lenne elég a különlegességekből, a nyomtató épp ma volt oly jó, hogy bemondja az unalmast. Kézzel-jegyzetelendüsz lesz.

Meg lencse, ebédre, most lett kész. Néha még itthon is főzök... sajnos nem minden nap.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése