2014. március 29., szombat

a férfiúi kötelességről

merthogy N-i szerint ebbe a kategóriába tartozik az, ami miatt ő múlt szombaton (szépen mondva) bedühödött: miszerint arról volt szó, hogy szakítunk időt arra, hogy elmenjek egy buddhista előadásra (https://www.facebook.com/events/506231806160791/).

kérdezte, hogy
N-i - meddig fog tartani?
d - nem tudom. - (nem is tudtam.)
N-i - de mégis meddig?
d - mondjuk két órán keresztül. - (a hasamra ütöttem.)
N-i - jó, de kérdezd meg Zolit!
d - nem, nem kérdezem meg; két órán át fog tartani. - (minek kell ezzel vacakolni)
N-i - jó, de kérdezd meg, mert neki van tapasztalata ebben!
d - nem, nem kérdezem meg; két órán át fog tartani. - (egyáltalán nem értem, miért olyan fontos, hogy pontosan mikor jövök haza)

három óra után jöttem el, mert eleve háromnegyed órás csúszással indult (ezek nem olyan népek, hogy ha hatkor kezdődik valami, akkor pontosan el is kezdik) és még utána kérdéseket is lehetett feltenni és még azért megvártam az én kérdésemet.

szerintetek nem tettem jól?
(N-i közben otthon volt, Vilmával és Gerivel; a következő közös program az ágyba bújás volt)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése