Magyarországra. Ilyenkor minden felgyorsul, a Pankával kettesben töltött napok suta egymásutánjában üde színfoltok ezek a pörgős, kissé túl is hajszolt hétvégék, mert persze sokat akarunk, lehetőleg még annál is többet, a rövidke két napba belezsúfolni, és így sehol sem maradhatunk el ráérősen, menni-menni kell tovább.
A múltkori utat jól viselte a kölyök, meglátjuk, most mit alakít. No meg hogy MI mit alakítunk...
Lehet fogadni, hányszor fogunk elúszni, hajba kapni a most következő két és fél napban (nullára nem tippelnék...).
Lehet, hogy egy gáztűzhellyel gazdagabban térünk haza. Ez esetben át kell majd rendezni a konyhát, hívni egy szakembert...
És ha minden igaz, ma vagyok utoljára gyermekágyin, avagy jövő héttől kezdődik a tényleges "Karenz", önkéntes szabadságolás időszaka. És augusztus vége már nincs is olyan messze. Nem mintha most nem dolgoznék be hébe-hóba a céges ügyekbe. És nem mintha nem lennék májustól minimál-munkaidőben újra visszavéve. Vagy nem mintha nem utaznék el a céggel május végén egy egész napra Németországba.
De addig is kiművelem magam ebből-abból, ahogy időmből, erőmből futja. Fejlesztőcucc a gyereknek, kultúr-mappák összeállítása, jómagam részére töröközés, testmozgás, és esetleg könyvírás. Valami jó kis szaftos könyvet kell írni, amire harap a nép. Magyarán szerelem, meg szex, meg szenvedés. Ezek a SZE-kezdetű szavak vonzzák az olvasóközönséget. És ki tudna izgalmasabban írni, mint egy otthonülő, némileg szabadság után áhítozó leányanya? Na ugye.
Szólok majd, ha kész. Vagy ha legalább elkezdtem...
1 megjegyzés:
Mi az a kultúr-mappa? :)
Örülök, hogy befutottatok hozzánk is, ha csak - mint várható volt - rövidke időre is. Épségben hazaértetek? :)
pitty
Megjegyzés küldése