2017. február 20., hétfő

Ez azért jó itt

Neustadt város. Annak minden előnyével és minden, bár számomra kevésbé érzékelhető hátrányával. Emberek, boltok, nyüzsgés, élet. Város. Szeretek városban élni.

Dáviddal szombaton voltunk megnézni a helyet, ahol egy tuti kis ház vár (talán pont ránk), és az bizony egy falu. Határmenti, takaros, lapos... falucska. Tíz perc alatt bejártuk, autóval persze. Játszótér első körben sehol, általános iskola egy darab (de ez amúgy se érint minket), két drágább bolt (egy Billa, egy Spar) meg számos kertes ház. 

Nem mondom, azért kissé szíven ütött a dolog. Én városi lány vagyok, voltam, és az is maradok, nem tudom, milyen lesz ilyen helyen élni. A legegyszerűbb, ha az ember beszerez egy második járgányt, és azzal pár perc alatt elröppen pl. a közeli Eisenstadtba (annak Kismarton a böcsületes magyar neve), ott van olcsóbb bolt, többféle, ott van élet. Kertes ház termőfölddel, az nincs. De élet van. Egy kis utazás lesz az ára.

Persze egyáltalán nem biztos, hogy a mienk lesz az a kiadó ház. De ha másfele megyünk is, akkor is vidéket célozunk meg, mert az árban kézenfekvőbb. Még akkor is, ha cserébe egy második autót kell szerválni az élhető hétköznapokhoz.

Az azért furcsa, hogy ahonnan én jövök, ott a nagynénémen kívül senkinek nincs és nem is volt autója, és úgy is eléltek. Bár Budapesten ez azért könnyebben megy.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése