2017. február 9., csütörtök

Mennyivel olcsóbb így

Van egy furcsa, intézményesített pesztra-rendszer Ausztriában, Tagesmutter a neve azoknak a pesztráknak, akikhez vinni lehet bizonyos létszámban gyerekeket. Olyasmi, mint a bébiszitter és a magánovi ötvözete: van háza, általában tágas és szép, sok a játék, lehet, hogy van állat, vagy saját csemete. Hivatásszerűen működtetik, és az óránkénti tarifa, ha nem extra szociális helyzetről van szó, 5 euró / óra / gyerek körül mozog. Ha házhoz jön, akkor persze még több, ha enni ad, az megint pénz, egyszerű és nagyszerű. Nagyszerűen drága.

Erre fogták magukat magyar hölgyek, és létrehoztak egy csoportot, ami egymás segítésén alapul, kiküszöbölve a drága Tagesmutter-szolgálatot. Nagyon kreatív ötlet, király, hogy magyaroknak, akik jelenleg a nem-összetartásról híresültek el (csak tudnám, hogy mi okból), ilyen az eszükbe ötlik és meg is valósítják. Gyerekcipős még a dolog, de követem, hogy megy. A Wiener Neustadti összetartásért én vagyok a felelős magyar, ezért nem. 

És tán ennek a vezető pozíciónak köszönhetem, hogy sikerül flottul megoldani a dolgokat. Tippeket ezeken az anyákon keresztül kapok a kölkök leendő elhelyezésére. A kedves barátnőnk, aki most Panni-Dotti-pesztraként van jelen délután négy órában nálunk, míg Dáviddal a munkát nyomjuk, szintén ennek a csoportnak köszönhetően akadt utunkba, különben elő se került volna tán, mert másik városban lakik. Mégis átjön, mert jó fej, és mert cserébe mi is jó fejek leszünk áprilisban és vállaljuk az ő gyerekét két héten át délelőttönként. Mi miniben valósítjuk meg azt, amit a friss Facebookos csoport célként kitűzött. 

Mert királyok vagyunk, nem győzöm magunkat dicsérni. A lányoknak jót tesz a változatosság, látszik rajtuk. Tán Kori kislányára is pozitívan fog hatni ez a három hét, bár egyelőre az anyja állítása szerint ő a gyengébbik láncszem.

Dotti szókincsét össze kell írnom már, nofene. 

Holnap rögtönzött szülinapi parti egy másik ismerős anyukánál, ma kajtattuk az ajándékot az egyéves kisfiúnak, és leltünk is, jófélét. 

Farsangozni is fogunk, csak hátsó fertályon kell rugdosnom a 11 anyukát, akik jelentkeztek, hogy gyerünk azokkal a tombolába felajánlott cuccokkal a Facebookra, nem zsákbamacskázunk. 

Kissé fárasztó vezetőnek lenni. Azt hiszem, nekem nem is menne másként. Szabadidő-szervezőként már van pár év referenciám, az tuti, ha esetleg mégsem a tanárkodás vagy a titkárnősködés mellett döntenék.

1 megjegyzés:

Megjegyzés küldése