2013. június 12., szerda

Mégsincs ma buláj

Valahogy nem passzol a mai naphoz az ünneplés meg a későig dajdaj. 

Bent elkövettem egy szarvashibát... 17 számlát állítottam ki az elmúlt napokban rossz számlaszámmal. Elcsúszott a nyüves, és csak ma vette észre a főnök. Lehetett telefonálgatni sokfelé, meg emaileket küldözgetni, szkennelni, nyomtatni. Ha nincs munka, N-i megoldja és csinál magának, nem?

Ritka pipa voltam magamra majdnem egész nap. A főnök pedig elég könnyen vette, még palacsintát is sütött, és hozott rebarbarakompótot. Nem rossz az, mondom én, ha megcukrozza az ember, vagy eperlekváros palacsintával eszi... Rettenetes sajnos, hogy a kis kilók nem akarnak lemászni rólam sehogyse. Ki érti ezt?

Reggel Dáviddal kétkezes-szintetizátoroztunk: ő volt a főszólam, én az akkordos. Némi gyakorlással lehetne a kettőnk játékából valami harmonizálót is alkotni. Türelem kell hozzá, no meg az időnek rászánása.

Holnapután pedig megint megyünk lőni, szerintem. Előbb kis játékpisztollyal kell majd ráéreznem az ízére. Az talán nem lök akkorát a karomon... Pedig már nem mennek olyan rosszul a felhúzások. Még álmodtam is a minap azzal, hogy ilyen kis légpisztollyal lövök. Álmomban jól ment.

Vers:

nemes és nagy vers. Csak épp nem értem. De legalább nagyon nem, így akár tetszhet is. 

Oktalankodás a mai napról: Aki másokkal szigorú, az magával legyen a legszigorúbb.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése