2014. március 31., hétfő

Dávid bejegyzésére...

... nem reagál senki. Érdekes.

Hát akkor még várunk egy csöppet.

10 megjegyzés:

Gabi írta...

te sárkány... :D

Unknown írta...

Részemről személyesen beszéltük meg ezt a dolgot Dáviddal még az nap éjjel. A nyilvános véleményem az, hogy ezt kettőtöknek kell rendezni. Van akinek a szemében ez apróság és van, akinek ez nagyon is fontos dolog.
Hétvégén itthon beszélgethetünk még róla.

Névtelen írta...

Éva Hanna új nézőpontot hozott a társas kapcsolatba :)
G.

N-i írta...

Ez nem új szempont, hanem nagyonis régi, és nagyon fájó szempont. Hogy tudniillik: ha mondunk valamit, mégpedig többször és még tudjuk is,hogy amit mondunk, az a másik fél számára fontos, mert teszemazt az amúgy sem sok szabadideje függ tőle, akkor legyen már bennünk annyi, hogy be is tartjuk, vagy ha időközben változás állna be a mondott dolog és a tényleges történés között, akkor legalábbis tartjuk annyira a másik felet, hogy időben szólunk róla. Én pl. ezért nem házasodom. KÖVETKEZETESSÉG és némi EMPÁTIA. A gyereknevelésben, de egy jól működő párkapcsolatban is elengedhetetlen dolgok.

Névtelen írta...

Mindkettőtöket tartom oly bölcsnek, hogy ez az első nagyobb lecke alapján a legközelebbi hasonló helyzetet jól fogjátok megoldani!
BIZTOS VAGYOK BENNE!
:)
G.

Stenszky Cecília írta...

pitty. :)

N-i írta...

Éljen az optimizmus... Csak szép halkan zárójelben jegyzem meg, hogy ez NEM az első ilyen lecke. És nem a második... Csak az első olyan, ami nagy nyilvánosságot kap, későbbi helyzetmegoldást javító célzattal.

Ez is csak azt követően, hogy március 22-e óta naponta többször rágtam Dávid fülét, hogy írja le. A bölcsesség mindenesetre bennem biztosan megvan - még pár próbálkozás, és nem erőltetem tovább a dolgot. Részemről maradok következetes. Ja igen: jóanyámnál ott a pont - ezt kettőnknek kell(ene) rendezni. Szóval éljen az optimizmus.

Névtelen írta...

Volt az életemben korábban egy személy, akivel összevesztem. Azt mondták mások, hogy ez a ti problémátok, nektek kell megoldani. Igazuk volt!
Azóta tudom, hogy anélkül, hogy bármelyik fél a veszekedésben leteperődjön, hogyan kell megoldani egy vitát - bármi is a vita témája.
Ha érdekel bennőtöket, akkor a legközelebbi személyes találkozásunkkor szánjatok rám 1 órát, s a veszekedés megoldásának technikáját elmesélem Nektek. Aztán majd döntötök, hogy alkalmazzátok-e vagy sem. Bárhogy döntötök, a megoldás a kettőtök közötti egyetértés és annak betartásának fokának kell mérvadónak lennie. Mindkettőtöknek ugyanannyit kell érte tennie - ennyit "elárulhatok" a témában előre.
Ja, és ÉvaHannára nagyon vigyázzatok! Füle hallatára ne legyen hangos szó! Ő ugyanis az UNOKÁM ám!!! :):):)
És nagyon szép tavaszt kívánok mindhármótoknak!
G.

Stenszky Cecília írta...

olvastam egy jót, hogyan kell jól veszekedni: a két fél megfogja egymás kezét, és nem engedi el, közben lehet egymás fejéhez vagdosni a dolgokat, csak az összetartozás nem vitatéma.

d írta...

ez tetszik, Cili, amit írtál, szerintem adandó alkalommal kipróbáljuk! :)

amit írtatok, mind tanácsokat, meg fogjuk próbálni, de hisz ismertek engem: majd mindent megpróbálok valamikor - de inkább valamelyik későbbi életemben, nem feltétlenül a mostaniban.. :(

az alapvető probléma az, hogy nem mindig látom reálisan a dolgokat, mert még "nem vagyok harmóniában magammal" - bocs, nem tudom jobban kifejezni ezt. ha ez megoldódik, akkor az ilyen jellegű súrlódások is jelentősen lecsökkennek..
(erről tényleg nem lehet szavakkal írni)

Megjegyzés küldése