2017. március 21., kedd

Turkafurka

Csúnyán kiéleződött vitának voltam ma részben célpontja, részben passzív résztvevője. Az egyik kollegina ma tudta meg, hogy az én 5,5 órás napi munkaidőmbe beleszámolódik az ebédidő is, az övébe meg nem. Ez még akár vita tárgya is lehetne, ha egyrészt nem vennénk hozzá egyéb juttatásokat, amiket nem kapok, míg más igen (és mégis kit érdekel?). Másrészt pedig nem ebédidő kellős közepén, nagyjelenetet rendezve adja elő magát az illető, hanem mondjuk négyszemközt beszéli meg a főnökkel. De sajna nem így történt. Otthagytam a maradékot, mert elment az étvágyam (pedig ilyen ritkán van).

Másfelől, kölkök alakulóban. Szombaton medvehagymaszedés, oda jó lenne mégiscsak teljes létszámban elmenni (de ha más nem jön össze, elmegyek egyedül vagy Dottival, ő már majdnem teljesen rendbe jött).

Panninak kaptam Broncho Vaxumot, vagy mit. Hihetetlen, hogy a kisgyerekkoromból meglevő immunerősítő még mindig forgalomban van, és a doktornőm volt oly jó fej, hogy fölírta receptre. Király. Ahogy Dotti mondaná, persze., mert őt le le lehet durrantani, annyira lepcses (a dokit is alig hagyta ma szóhoz jutni).

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése