2012. február 26., vasárnap

Egy darab 26-a

És már megint nem ünnepeltük meg a hónapfordulónkat, ahogy szoktuk. Helyette a tegnapi nap izgalmait hevertük ki, legalábbis nagyon próbálkoztunk, mert ma alig keltünk fel az ágyból. Van itt laptop, kényelmes nagy hely, párna, takaró, ételt-italt meg be lehet hozni. Sajnos a beépített vécé még hiányzik. Talán ennek köszönhető, hogy még vannak izmaim... meg hogy Dáviddal harcolászok. De ez titok.

Felkerültek a képek is, tessék megnézni a vemhes, kószáló kőszáli-kecskemamát. Dávid ugyanis a maga élményeit némi írással dolgozta fel, kb. arra ébredtem hajnali fél tízkor, hogy gépel mellettem, és nála van a laptop. Ami az enyém. Hát hogy Farmville-ezzek én így?! Jókislány módon nem kaptam ki a kezéből, hogy halaszthatatlan teendőimet elvégezzem, hanem némi heverészés után szépen kimentem "reggelit" csinálni nekünk. A reggeli végül fél 12-kor lett tálalva, és fin-om-lett. Hahaha.

Délután valahogy eluntuk a semmit, azaz a normális adrenalinszintet, ezért Dávid kitalálta, hogy meg fog tanítani autót vezetni. Ennek tiszteletére az addig ragyogónapos idő egyből esőre váltott, hogy tudjam, mi az élet. A kocsi meg nem volt hajlandó elindulni. Már azt hittem, hogy érzékeli a volánnál ülő vezetési alfabétát, aki én volnék, és emiatt makacsolta meg magát, de aztán kiderült, hogy a tegnap lemásolt kocsikulcs a ludas. Formára ugyan szép és jó, meg be is megy, de indítani már nem indít.

A mai eredmény az "Egy N-i a volánnál" című sorozat első részéből:

- egy fincsi farolás egy méretesebb és sárosabb tócsába
- egy fincsi padka-csók három kerékkel
- pár száz lefulladás
- fééééék, neolyangyorsan, féééék
- a gázpedál szorgos kerülése, kuplunggalis-lehet-haladni - alapon

Emellett párszor beparkoltam ide-oda, farral, orral, kanyarral vagy csak egyenesen. Törni nem tört össze semmi, még az önbizalmam sem. Megy ez, mint az ágybahuhhontás inkontinencicásoknak. Dávid szerint is ügyes vagyok - mondjuk egy tanár mit mondjon a tanítványnak az első óra után?! Buksi-simi, jöjjön legközelebb. Jogsit viszont továbbra sem szeretnék. Minél kevesebb papírt az életembe, minél kevesebb pénzért - ez az irányelv egyelőre.

A végére egy mai beszélgetésrészlet Dáviddal, még a vezetés elmételi részénél:

"Hogy vannak sorban a pedálok?"
" Hát bal oldalt a kuplung, aztán a fék és jobb olalt a gáz."
" És melyik lábad van a féken?"
"A középső..."

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése