Már megint valamilyen nemdolgozós keresztény ünnep van a naptárban, pedig én még tegnap sem szoktam hozzá a gondolathoz, h ogy a csütörtök nekünk szabadnap... lusta népek ezek itt.
Bezzeg Ági meg a főnök mennek Magyarországra, ünnep ide vagy oda - még jó, hogy nekem nem kell bemenni és tartani a frontot.
A rádió megint bemondtra, hogy X és Y város között a forgalommal szemben száguldozik valaki - továbbra is állítom, hogy ez itt valamilyen stresszterápiás kezelés része lehet, mert mindig szép nyugodtan bemondják, hogy épp száguldozik valaki, aztán még nyugodtabban bemondják, hogy már el is ment. Retorzió nuku, ha mégis, az sem nyilvános. Ergo még csak meg sem szégyenüól, aki ilyet tesz.
Szerencsésen intenzív nap volt ez a mai - épp elértem az amúgy is eggyel későbbi vonatot, találtam a földön egy ötcentest, otthagytam az ingyenújságot a szembenülőnek a vonaton, pedig az enyém volt.
Bent rengeteg számla, rengeteg csomagolás, és hozzá még Youtube-os videoletöltés, és kávéfőzés, mint a munka részei. Meg a tejszínes barackkrémleves, a fokhagymás zöldborsófőzelék főtt tojással és a gofri, ami reggel készült. Végülis másfél óra alatt megvolt a krémlevesen kívül a teljes menü, fél hatos kezdéssel. Mondom, intenzív nap volt ez. Az előbb meg a hiperháááájpolt (mert a nagy felhajtással rendelkezőket mostanság ilyen érdekes szóval illetik) Lana Del Rey-től szólt a rádióban valami jhhhóféle zene, Summertime summertime... hát igen, nyár van. Csak valahogy nem érződik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése