Holnapra kész az ebéd, eddig jó. Viszont holnap elindulok szépen, és csak csütörtök éjjel keveredek haza. Bécsi hotelban kell aludnom, hogy másnap elérjük a fenekorán induló repülőt. Egy ügyfelet viszünk Stuttgartba, gépeket bámulni. A főnök majd mutaogatja, én meg sűrűn tolmácsolok hozzá. Ez lesz, reggel még elő kell készíteni a másnapi cuccost. Ezúttal nem viszek spray dezodort, mert úgyis elveszik a reptéren. Gonosz banda.
Ági megkapta Rutascorbinját, amit Geri adott, mikor elmeséltem, hogy a kolléganőm fiának rendezeresen vérzik az orra. Meglátjuk, használ-e a tabletta. Tudtommal nem antibiotikum, innentől pedig Ágira van bízva a döntés.
Bevittem ugyan az adventi koszorú kellékeit, de olyan hajtás volt egész nap, hogy nem jutottam el a megvalósításig. Holnap viszont állítólag nagy nap lesz, mert
1. megcsináljuk a karácsonyi csomagokat
2. a főnök palacsintát akar sütni - hiszem, ha látom, hehe
3. ha belefér, megcsináljuk a koszorút is
3. ha belefér, megcsináljuk a koszorút is
4. ha sok-sok-nagyonsok időm van délután, akkor a főnök majd megmutatja a kocsijait. Mindet. És négy van belőle...
És persze jön Saakine, akinek LALE, azaz tulipán lesz hajtogatva, és akivel minimális mennyiségben törökül lesz beszélve.
Mennyi izgalom, mi?
Ami viszont tényleg izgalmas, az az oktatóm, akivel
1. összetegeződtünk, juhéé
2. időpontokat egyeztetünk a vezetéshez
3. anyagiakat rendezünk, jó kacifántos módon. De jó fej, tudtam én azt :)
Most még meglessük szépen, miként kell meghajtogatni a fehér papírt, hogy utána mintákat vágva varázslatos hópelyhek keletkezzenek az ablakra. Ja igen, egy képpel lógok én, legalább eggyel. Tessék, adventi koszorú Bendes-Stenszky-módra:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése