2013. február 4., hétfő

Elég kezd lenni

Apol néni, aki Dávid nagymamája, nagyon bölcsen meglátta a messzi távolból is a valót, miszerint valahol csúszunk el Dáviddal, külön külön, és egymás mellett (mellől?) is. Neki épp elege van mindenből, a tanulásból, a munkahelyéből, a házimunka-kötelezettségekből. Én még ugyan tartanám magamat lelkileg, de ez a betegség azért nekem is beint egyet: kicsilány, nem pihentél egész szünetben, a tested pedig kéri a jussát, és meg is kapja, akárhogy is legyen.

Olyan dolgok, hogy mikor táncoltunk utoljára Dáviddal, hogy hol maradt az a nagy vehemensen elkezdett edzéses-fogyókúrás valami, hogy a töröktanulmányaimba hónapok óta bele se szagolok, már igazán csak kis habcsókocskák a tortán. 

Valószínűleg most fog kelleni valami nagyobbfajta változás, mert ha még ezt a blogot is, és a főzést is hanyagolni leszek kénytelen, az tényleg a széthullás netovábbja lesz. Szeretjük a pozitív hozzáálláást ugyebár... szeretjük, csak jó távolról. Végülis: kit akarunk mi átverni?

Azért legyen itt valami jó is: a főnök ma, amint meghallotta, hogy hűtő híján vagyunk, egyből leszervezte az édesanyjával, hogy amennyiben működőképes az az otthoni, ezeréves hűtőszekrénye, hadd kapjuk meg kölcsönbe. Ma még negyed hétkor este bőven bent voltunk, utána vacakolt az internet, nem akart nekünk májusra repülőjegyet foglalni, végül hosszas huzavona után valami hét óra táján indultunk el haza... és akkor ment még a főnök hűtőt próbálni. N-i pofája lapos.

Eme ihletett percben valahogy minden eszembe jut, csak valami vers nem. Catullus ugrik be még leginkább, meg Janus P (kiejtve a középiskolai tanulmányok hatására Januszpé). Ezek versben úgy el tudtak küldeni bárkit... radiátorlelkületűeket, koldus kéregetőt, csalfa nőket. Akkor még volt hatalma a szónak, a leírt szónak. Vajon van-e ma? 

Illetve: A horkolás egy bosszantó szokás, de az egészségre teljesen ártalmatlan.

4 megjegyzés:

Ben Dash írta...

Röviden? Közös célok. De az tényleg ott legyen, és ne csak egy-kettő, meg ilyen hogy pl. mindketten ki akartok egyszer utazni Dániába. Az smafu - nyaralás, nem cél. Közös célok ;)

Az edzéses-fogyókúrás valamihez: Ha érdekel titeket, én most naponta vezetem, hogy mit csinálok (evés/ivás, edzések), és hogyan haladok a kockahas felé. Megoszthatom valahol blog formájában.

Hozzátenném, hogy nálam ez heti 5 edzést jelent a munkahellyel szemben lévő edzőteremben (kb 1-1,5 órák, úszás/futás/spinning, amikor ahogy, és erőteljesebb tempóban), reggel és este is 100 fekvővel, egy military abs videóval, amit youtube-on találtam, illetve azzal, hogy nem eszem hülyére magam egészségtelen kajával.

És legalább 3 hónapra számítok, mire látszani fog az eredmény. Csak a miheztartás végett ;)

Kezdek rájönni, hogy a pihenés lehet aktív is - sőt, talán nagyrészt annak is kell lennie. Azaz az, hogy letettem a záróvizsgám, még nem azt jelenti, hogy megállt az élet, és majd punnyadok minden du. a sorozatok meg filmek előtt, ha hazaértem.

A heti ötszöri edzés sem fog annyira kifárasztani, hogy ne gitározzak itthon minden nap legalább fél órát (de inkább egyet), ne olvassak angolul úgy, hogy a gép le van kapcsolva, hogy szinten tartsam magam - és esetleg tanuljak is valami újat -, illetve hogy ne kezdjek el Android-os alkalmazásokat fejleszteni. Hétvégén meg befigyel majd pár túrázás Tetráékkal, mert velük is kéne néha találkozni.

d írta...

Háát, azt hiszem, a példa megvan..

..ezt egyébként mégis hogy csinálod? Hogy fér bele abba a szűkös 24 órába?..

Ben Dash írta...

11-kor el kell menni aludni, 6-kor meg fel kell kelni :)

Nem mondom hogy egyszerű, de azt csinálom, ami nekem fontos, ennyi a trükk.

Unknown írta...

Ja, Geri rendkívül aktív és tényleg példa értékű, amit csinál. Talán annyival könnyebb az ő helyzete, hogy nálunk én Főzök, mosogatok, mosok, vasalok. Tőlem is szokta kérdezni, hogy miért nincs időm több időt fordítani pl. edzésre.....:)

Megjegyzés küldése