2013. március 23., szombat

Szokásos, de legalább fejfájásos

Bár most épp kímélő üzemmódban van a fejem, ma azért megkínozott rendesen. Egész éjjel fájt - reggel: Cataflam.

Fájt utána a munkahelyemen is - délelőtt egy Cataflam.

És sajnos fájt ebéd előtt is - koradélután egy Cataflam.

Három Cataflam nem győzött, ugyanis este megint nekiállt fájni. Dávid itatott velem kávét, jómagam meg betermeltem egy emberesebb szendvicset, ittam rá limonádét - és jobban lettem. 

Mindez inkább beszámoló, mintsem panasz, bár elsőre nem úgy néz ki, tudom. De ha a fejfájás és a szerdai karaoke-móka között kell választani, hát jöjjön csak az a fejfájás, seregestül akár!

Ami talán még említésre méltó: reggel futottam a vonat miatt, erre kiderült, hogy pont az a járat lett törölve, amit el kellett volna érnem. -10 perc a munkahelyemen, igazán túlélhető.

A főnök délután (sziggggorúan munka után, persze) egy séta keretében megmutatta Mödling óvárosi részét (a fejfájásnak a séta bizony nagy ellensége, jót is tett). Igazán szép látvány, Veszprémet idézi a sok templom, meg a meredek utcák, a kis színes házak. És a csatornában volt patkány... és a főnök azt mondta izgalmában, hogy "egy patak" - én meg csak lestem, hogy mi van olyan nagyon bámulnivaló egy patakban, a csatornában.

Mostabra túl vagyunk egy esti sétán, és a holnapi vonatutat tervezzük.
Amiből lehet, hogy kocsiút lesz... 

Vers: mivel Goethe pont egy március 22-én hunyt el, legyen hát ez. Kis virágos vers, tavaszra pont jó.
És:

...ágyba bújva félek,
mint a természet éjfél idején,
hangtalanul, és jelzés nélkül. (Pilinszky)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése