De inkább csak a "fele", mert Ternitz nem igazi "haza", főleg úgy nem, hogy Dávid nincs itt. Így félig sem az.
Ellenben kukk:
Vajon milyen színű a karikásszemű grafomán blogíró szeme?
Volt ez már kék, zöld, barna, zöldesbarna, barnászöld, én most speciel szürkének látom... de ez nem mérvadó.
Ezzel a szempárral kukkantottam haza erre a hosszú hétvégére, ma ezzel kukkoltam meg Andit, Janit, aki Andi férje és akinek majdnem kiszúrtam ma a szeméát egy naaagy esernyőbütyökkel, illetve Andiék kislányát, Annát, aki már nem is olyan kicsi, és állva vigyorgott az ágyban. Ezzel kukkantottam meg jóapámat is, aki - a többi magyarhoz hasonlóan, akik még Magyarországon élnek - nem festett túl rózsás kilátásokat a valamikori hazaköltözésem tervét illetően. És ő csinálta ezt a képet is, tehát friss, ropogós a blogger szeme, tessék csak tessék a karikákat, nem kell félni, hogy elfogynak...
És aztán ezzel a szempárral búcsúztam Budapesttől, nem először és nem is utoljára, enyhén párás szemmel, és most ezzel bambulok a laptop billentyűzetére, mert nincs kedvem fél órát vacakolni ezzel a bejegyzéssel csak azért, mert vakon püfölöm a gépet.
A nyúzottnak titulált szerző pedig most szépen elmegy aludni, aztán holnap pótolja temérdek E-vél-beli elmaradását és lehet, hogy még Dávidnak is kerül némi meglepi-vacsora az asztalra.

2 megjegyzés:
Nem tudom pontosan, milyen színű a szemed ezen a képen, mert mindenhol, minden megvilágításban, kívül-belül más színe van. Én csak annyit tudok, hogy nekem bejönnek. (hogy mennyire, azt inkább majd személyesen mondom el ;)
Szóval ilyen szemeket fogok találni, amikor "haza"megyek..
Hát jó, állok elébe :)
Szerintem ennél jóval élettelibb, csillogó gyémánt-szemeket fogsz látni, kivéve, ha nagyon későn érkezel, mert ez esetben már csukva lesznek :P
Megjegyzés küldése