Az "amott" persze Ausztria, de nagyon nem kívánkozom még vissza, helyette el tudnék képzleni sok-sok ilyen élménydús, meghosszabbított hétvégét, barátokkal.
Az tegnapról kimaradt, hogy Dávid alaposan meg kívánta ismerni a helyi folyékony kenyeret, minek eredményeképp kissé szédelgősen kezdődött a _másnap_, de végül sikerült egyesíteni erőinket, és egy kellemes együttes reggeli után (ami a koránkelő barátainknak már a második volt) elindultunk Atomiumot nézni. Ez egy naaaaagy atom alakú építmény, belül csupa érdektelenséggel, mint kiállítás, étterem, meg effélék - úgyhogy be se mentünk, főleg az időhiány és a 12 eurós belépődíj miatt. Ellenben megcsodáltuk a rendkívül ügyes mászósbácsikat, akik köteleken egyensúlyozva mászkáltak az objektum tetején, végül az egyik pók módjára le is ereszkedett közénk. Az ál-pók akrobatamutatvány mellé volt avalódi katicás mutatvány is, ugyanis egy közeli bokorban majd féltucat kis pettyes bogarat véltem fölfedezni, melyek közül kettő épp a természet parancsának engedelmeskedett, és párzottak. De nem ám egyszer, hanem megszakításokkal vagy négyszer, amíg bámultam őket, s utána még ki tudja, hányszor... és a hím volt a kisebb. Jóval kisebb, hehe.
Mondtam is, szép kis turista vagyok, hogy Brüsszelben a katicaszex hoz lázba, meg a latin feliratok (pl. egy éjszakai buszra NOCTIS felirat volt kiírva, ami egy gyönyörű genitivus qualitatis, és fordításban annyi, mint "éjszakai", illetve a helyi mobilszolgáltató neve PROXIMUS, ami "a legközelebbi" -t jelent).
Pedig az időjárás is nekünk kedvezett ezen a napon, hiszen Brüsszelre olyannyira nem jellemző, üde, napos időnk volt végig. Sajnos a lábak fokozott igénybevétele, meg a nem túl tip-top egészségi állapotom nemigen tették lehetővé ennek a remek időjráásnak a kihasználását, már egy kisebb séta után is eléggé elfáradtam. Mellesleg sok időnk sem volt már, fél három-három táján a buszon kellett lennünk, ami a reptérre vitt. Még egy kis csoki-vadászat azért belefért, de ennyi volt, és agyő Brüsszel, agyő, barátok. Ügyes pilóta, sok magyar, kevés felhő - iéyen volt az utunk, és Dávid közben olvasott nekem mesét.
Itthon meg már rajtunk volt a mesélés sora, a dumapartit csak némi McDonaldsba való ellátogatás szakíthatta meg. Muszáj volt tesztelnem az itteni árakat, meg a minőséget. Száraz és állott hamburger, brrr. Most meg kaptam félnapi javítanivalót a Richi-gyerek anyukájától. Az a srác már nagyon kész lehet, csütörtökön nagydoga, most meg egy frászban vannak, hogy megbukik - és ahogy elnéztem a feladatlapjait meg a fordításait, engem is elfogott némi aggodalom. Holnap koránkelés, emiatt. Képek Brüsszelről később.
HOPP, OKOSABB LETTEM: most tudtam meg ugyanis, hogy az Atomium nevű építmény nem atom alakú, hanem BCC kristályszerkezetet mutat, ami "tércentrált köbös rács". Már a hülyeséget szórom itt az éterbe, ha nem vigyáznak lektor szemek.
Bármilyen egyéb megjegyzést és helyesbítést is nagy örömmel fogadok, nem szeretnék zöldeket írni, ha egy mód van rá.
És mivel a tércentrált köbös rács ugyan nem zöld, de nekem sajna nem sokat mond, ezért a legegyszerűbb lesz megmutatni a cuccost. ITT ni.
HOPP, OKOSABB LETTEM: most tudtam meg ugyanis, hogy az Atomium nevű építmény nem atom alakú, hanem BCC kristályszerkezetet mutat, ami "tércentrált köbös rács". Már a hülyeséget szórom itt az éterbe, ha nem vigyáznak lektor szemek.
Bármilyen egyéb megjegyzést és helyesbítést is nagy örömmel fogadok, nem szeretnék zöldeket írni, ha egy mód van rá.
És mivel a tércentrált köbös rács ugyan nem zöld, de nekem sajna nem sokat mond, ezért a legegyszerűbb lesz megmutatni a cuccost. ITT ni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése