... de nekünk kisebb kihágásokkal ma mégis sikerült. Főleg, hogy némi női zavarokkal tarkított időjárás-váltakozás is rásegített a semmilyen-kedv fennmaradására. A szokásos SoMa-körút persze nem maradhatott el, nekem megint kettővel több ruhám lett (= Dávidnak kettővel több vasalnivalója), illetőleg szereztünk nekem Paola-sapkát (ne kérdezze senki...), meg őzgerincformát, ami végre redős, nem sima. Az eladó már ismer minket, mint a rossz pénzt, kaptunk egy euró kedvezményt :)
A Harrypotter-korszak még eltart egy ideig... de majd Brüsszel meg Párizs talán meggyózik Dávidot arról, hogy néha ezen a földön is érdemes élni. Mindkét állomás a közeljövőben iktatandó be, az egyik velem, és egy barátnőnkhöz, a másik nélkülem, de az énekkarral. Frissülhet a nemlétező franciatudása Dávidnak, hehe.
Délben pizza volt, sállálá, mozzarellás, nemfőzök, nemfőőőzök már vagy három napja. Hol ezért nem, hol meg azért nem. És annyira nem is hiányzik, de azért holnap ezt a szép lusta ciklust csak megszakítjuk mán.
Aki kicsit jobb megfigyelő egy sánta-süket tukánnál, az már biztos észrevette, hogy a blogbejegyzések zömében vagy a lustaság, vagy annak felszámolása van terítéken. Úgy látszik, ez központi téma kettőnknél. És most megyek is vissza Farmville-ezni, meg mesét hallgatni...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése