Öt perce
érkeztünk meg a szállodába, és háromnegyed tizenegy van. Szerencsére nem
hánytam, pedig a vége felé a főnök úr belehúzott jócskán. Majdnem elütött egy
macskát, de mégsem – én a sötétben nem is láttam szegény állatot. Az utolsó
másfél órában pedig majd leragadt a szemem, de sikeresen ébren tartottam magam
és ennek eredményeképp mindenféle kérdésekkel gyötörtem a felettesemet, hehe.
Miszerint ismer-e magyar népdalt, akar-e karaokee-zni, meg ilyenek.
Most meg, miután
Debrecenben elköltöttük az ügyfél által nagylelkűen felkínált és módfelett
ízletes vacsoránkat, itt ülök Hódmezővásárhelyen, egy csinos kis franciaágyas
szobában, melynek bérlése reggelivel együtt szépséges 18.500 forint, a fejem
majd lecsuklik, de még megírom ezt a kis bejegyzést, nehogy megszakadjon a napi
hagyomány. Hát mi lenne akkor, mi? Minimum világvége, de vagy 2 egymás után.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése