Ma bizony fogadni kellett a gratulációkat. Kettőnk nevében, ráadásul. Kegyetlen sors... nem kívánom senkinek :)
Bent is szépen kiteregettem a kártyákat ebéd után. Nem volt egyszerű, de adagolva sikerült.
Kaptam Ágitól egy csomag Milka csokit. Mikor elmesélte, hogy a meglepetés fürdőszoba- rádió, amit a szülinapjára adtam / adtunk neki, sajnos nem működik, legfeljebb a kisebbik fia szobájában, kiegyenlítettnek éreztem az ajándékozást (mivelhogy én meg nem eszem Milkát). Fő a gesztus, nem? DE.
Holnap éneklés lesz este, még egy adag dalt elő kéne készítenem, hogy ne ott helyben diktáljam-írkáljam le a gitáros török pofának a gitárakkordokat, mint a múltkor.
Dávidnak meg már mosódik a Blecha-s ruhája, amit vissza kell adnia csütörtökön. Azt mondta, hogy nosztalgiából most inkább az ottani kajákat enné, úgyhogy rá nem is kéne főznöm. Dehát ha magamnak úgyis kell, most mit kezdek egy adaggal? Nehéz azt kicentizni...
A főnök megcsinálta a hétvégén elküldött házit, de olyan futós napunk volt, hogy még ellenőrizni sem értem rá. Fene.
No, akkor az okosságok:
Furcsa Fodor-féle faikuk haikuk.
És az ész, amely ezúttal Don Quijote (vagyishát Cervantes, na) tollából ugrott át ide:
"Jegyezd meg, Sancho: ha az erény a mértéked, s arra fordítod legfőbb
gondodat, hogy erényesen cselekedjél, akkor nem lesz miért irigyelned a
fejedelmeket és főurakat, mert a vért örököljük, de az erényt el kell
érnünk, meg kell szereznünk, s az erénynek önmagában is van értéke, a
vérnek pedig nincs."
2 megjegyzés:
Nézzétek meg a Némó nyomában-t! Szinkronnal!! Kockára röhögtük magunkat rajta :)
Tényleg nagyon jó film.....bearanyozta az esténket :) Hogy nekünk is jusson valami jóóóóó
További BÉKÉS, vidám, szép napokat ! :) :) :)
Megjegyzés küldése