No nem én... csak ez a mai nap. A tegnapi után legalábbis. Az idő is inkább már langyos, Dávidnak valószínűleg meleg. Az emberek is szórakozottabbak, több a sziréna (és nem azért, mert több hülyegyerek mászik fel a tűzöldóautókra), több a figyelmetlenség.
Bent is efféle hangulat uralkodik, de azért haladunk. Jönnek a megrendelések szépen, libasorban. Lehetne több, de sokkal kevesebb is.
Dávid számára viszont nagy nap volt a mai - búcsúnap a régi munkahelyén. Bizony... vettt a népnek egy tálca sört, meg egy tálca Redbullt. A 20 ezer forintnak megfelelő kiadást kicsit sokallom ugyan, de aki úriembőőr, az nem lacafacázik.
Most vágtunk be gyertya-, vagyis mécses-és ledfényes vacsora gyanánt egy omlettet salátával, húsmentesen, Abonettel. Neki meg holnap vizsga... de utána nem lesz. Akár még egy kirándulás is kinézhet a hétvégére, ha kedveznek nekünk az istenek.
Ha már istenek, akkor Balassi. Miért is ne, elvégre ha nyolc évetképes voltam a róla elnevezett gimnáziumba járni, csak kijár neki egy idézet legalább. Ez az minimum, szégyelld össze magad, N-i.
Okosság:
- És ha majd visszanézel az életedre, hogyan akarsz emlékezni: jól éltél, vagy jóként éltél?
- Én... mindkettőt szeretném.
- De néha nem lehet mind a kettőt.
- Akkor is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése